Jel a hegytetőn 1.

Üdv, lelkes Olvasó! 

Engedd meg, hogy az „1foto -1video-1story” irodalmi blog bemutassa legújabb írását! Remélem, hogy ezen a héten is vagy egy kis mosolyt csalok az arcodra, vagy szórakoztat az elbeszélés, vagy elgondolkodsz az olvasottakon, vagy érdekesnek találod a leírásomat.

Kellemes időtöltést kívánok e sorok, fotók, videók között!

 

Jel a hegytetőn 1.

 

 

  Elbeszélések sorozat (6.)

A nő nagyon izgult, hogy az ég ne legyen felhősebb, mint most. Ha megnő a felhőzet, akkor az beboríthatja a hegytetején a kilátót. S akkor nem láthatná a jelet a városból. Fel kellene mennie a libegővel, de ezt nem szerette volna… Biztosra akart menni…

Az eső elállt. Épp csak elverte a város porát. A folyó partja nem volt nagyon forgalmas. S ezt ő nem igazán bánta. Az új BMW-vel könnyedén le tudott parkolni a közelben. Mások számára furcsa látványnak gondolta, hogy egy elegáns  nő a korlátnak támaszkodva távcsővel vizsgálja a szemben lévő hegy tetejét. Nem remélte komolyan, hogy a jel megjelenik, hisz eltelt 20 év…

1974-ban találkoztak Rickkel. Rick akkoriban 13 éves volt. Pont annyi, mint ő. Rick Amerikában élt a szüleivel. Rokonlátogatóban jártak Grenoble-ben azon a nyáron. Rick rokonai, s az ő szülei szomszédok voltak. Így ismerkedtek össze. Szinte minden idejüket együtt töltötték. Rick két dologért rajongott: a zenéért, s a fotózásért. A zene az ő életének is fontos része, mióta az eszét tudja… S mióta a fiú lelkesedését látta, s hallgatta az eszmefuttatásait a képekről, amit készített, már értékelte ezt a művészeti ágat is…

Rickkel bejárták az egész várost fotótémát keresve. Sokszor mentek fel a várhoz is a lélegzetelállító látványért.  Állandó kísérőjük volt Rick kazettás magnója. Hétvégenként táncolni mentek a diszkóba. Nem mindig és nem mindenhova engedték be őket, de nem számított. Lett egy közös kedvenc daluk… 

(Feltöltő: HugeMusicFan22)

Ő akkoriban nem beszélt jól angolul. A slágernek nem értette a szövegét. Rick fordította le neki mivel a fiú francia nyelvtudása tökéletes volt.  Addig csak a dallamért lelkesedett. De mikor Rick elmesélte annak történetét. ő teljesen elolvadt tőle…  Épp a várnál jártak fenn a hegyen…

-        -    A dal egy valóságos romantikus történetet mesél el. A fickót akkor engedték ki a börtönből. A feleségével abban egyeztek meg, ha az asszony visszafogadja, akkor azt egy sárga szalaggal jelzi, melyet az út menti öreg tölgyre köt a hölgy. Ha nincs szalag, a pasi a buszon marad, s máshol kezd új életet. Ezért megkérte a busz vezetőjét, hogy a városka közelében lassítson, hogy megláthassa, a feltűzött masnit a fán, hogy dönthessen; leszálljon, vagy utazzon tovább. A busz utasai ünnepeltek, mikor nem egy, hanem száz szalagot pillantottak meg a tölgy körül repdesni a szélben…

A nap lemenőben… A romantikus szerelmi történet… Minden adott volt az első csókhoz… Mindketten életükben először tették. A csók ügyetlen volt, de ez volt az első, s pontosan ezért feledhetetlen… 

Igen. Rick volt élete első szerelme. Nem soká véget ért a nyár. Ricknek haza kellett repülnie Amerikába. Az elválás fájdalmas volt… A búcsúzáskor, mely könnyesre sikeredett, Rick a fülébe súgta:

 -  Soha nem felejtelek el! Pontosan húsz év múlva találkozunk az első csókunk helyszínén. Tíz év múlva, még nem biztos, hogy lesz annyi pénzem, hogy átrepüljem az óceánt. Ígérd meg, hogy mindig emlékszel rám, mint ahogyan én is rád! Biztos ott leszek. Figyeld a jelet!

-               -      Milyen jelet?

-               -      Majd meglátod, csak hozz távcsövet!

Kezdetben leveleztek.   Majd a levelek ritkultak. Végül abbamaradtak.

A csók évfordulója éppen ma van. A nő már egy félórát várt. Egyre nevetségesebbnek tartotta, hogy eljött ide lesni a hegyet egy távcsővel. Ugyan hogyan is képzelte ezt?! Épp indulni készült, mikor még egy búcsúpillantást vetett a kilátó felé a távcsövön át.  S meglátta…

(Grenoble látképe a libegővel itt megtekinthető. Grenoble a lábunk alatt (Fotók) - Grenoble is bene...)

A korláton megjelentek a sárga és fehér léggömbök. A szemét elöntötték a könnyek…  A hitetlenség, a boldogság, öröm, s kétség hullámai öntötték el. Elindult a libegő jegypénztára felé, hogy találkozzon első szerelmével, aki nem felejtette el az ígéretét a jelek szerint…

Ha elolvastad az írásom,

Egyáltalán nem bánom,

Ha írsz róla néhány szót,

S elmondod, hogy mit gondolsz.

Remélem, ellátogatsz ide újra!

S nem kell a fejem ereszteni a búnak!

Ne távozz haragosan!

Viszlát itt! Hamarosan!